KRÉTA E-napló
KRÉTA E-napló/

Új Széchenyi terv
TIOP-1.1.1-12/
1-2012-001
"Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztés a közoktatásban"

Új Széchenyi terv
TÁMOP-3.3.15-13/
1-2014-0001
"A hátrányos helyzetű gyermekek önkéntes részvételének ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében"

Emberi Erőforrás Támogatáskezelő

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program

Örökös Ökoiskola

Nemzeti Tehetségsegítő Tanács

Névadónk: gróf Andrássy Gyula

1823. március 8-án született Tőketerebesen. Édesanyja Szapáry Etelka grófnő, családi öröksége révén az Andrássyak letenyei földbirtokosok lettek.

Andrássy Gyula eleinte Széchenyi lelkes híve volt. 1847-ben Zemplén vármegye országgyűlési követe lett és Kossuthoz csatlakozott.gróf Andrássy Gyula 1848. áprilisában zempléni főispán, majd nemzetőrparancsnok. Részt vett a pákozdi és a schwehati ütközetben; a tavaszi hadjáratban Görgey segédtisztje volt. A világosi fegyverletétel után a menekültek érdekében tárgyalásokat folytatott a török kormánnyal, majd Párizsban és Londonban élt. 1851-ben távollétében halálra ítélték, és jelképesen kivégezték.

Párizsban szakított korábbi politikájával, és az Ausztriával való megegyezésért szállt síkra. 1858-ban amnesztiát kapott és hazatért, csatlakozott Deák Ferenc köréhez. Részt vett az 1861-es és 1865-ös országgyűléseken és közreműködött a kiegyezés létrejöttében. A kiegyezés utáni első magyar kormány miniszterelnöke és honvédelmi minisztere volt 1867. február 17-től 1871. november 14-ig. Jelentős tevékenységet fejtett ki a dualista rendszer megszervezésében és megvédésében. 1871 novemberében elfoglalhatta a Monarchia külügyminiszteri székét.

Politikai pályafutásának csúcspontját a berlini kongresszus összehívása és tárgyalásai jelentették, ahol felhatalmazást szerzett a Monarchia számára Bosznia és Hercegovina megszállására. Emiatt heves támadások érték, ezért 1879. október 8-án lemondott posztjáról. Politikával ezután már nem foglalkozott. 1890. február 18-án halt meg Voloscán.

Iskolánk bemutatása - egy kis történelem Letenyén ...

A település első tanítóját Nagy Ádám személyében 1723-ban kapta. Az 1777-ben kibocsátott Ratio Educationis a magyar közoktatásügy átfogó rendezésére törekedett, s állami ügynek tekintette a tanügy egész rendszerét. Valószínűleg ennek hatására kezdték el az első iskola építését településünkön 1778 és 1811 között. A Római Katolikus Elemi Népiskola 1811-ben kezdte meg működését két tanítóval a templom mögötti iskolában. 1876-ban Egyedután két tanerős állami iskolai oktatás indult.

Fiú osztály az 1913-as évben a templom mögötti iskolából
Fiú osztály az 1913-as évben a templom mögötti iskolából

1926-ban és 1927-ben - Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kezdeményezésére - óriási népiskolai program bontakozott ki. 1926-ban törvényt hoztak a "mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról" (1926:7. tc.). Az ország 436 iskolátlan településéből 86 a mi megyénkre jutott. Az analfabéták számaránya országosan 15,2%, Zala megyében 16,7% és a Letenyei járásban a legmagasabb: 25,7%. A népiskolaépítési-program keretében 1928-1929-ben a község lakosságának jelentős segítségével a Kossuth Lajos utcában egy új iskola épült, amely a mai napig is egyik ékessége településünknek. A járás legmodernebb iskolája volt. Az építkezésről a Zalai Közlöny című újság rendszeresen tudósított.

Leány osztály az 1916-os tanévben a templom mögötti iskolából
Leány osztály az 1916-os tanévben a templom mögötti iskolából

Az 1948-ban végrehajtott államosítással megszűnt a katolikus elemi népiskola és létrejött a nyolc osztályos általános iskola. 1950-től beindult a tanulószobás (napközis foglalkozás). 1953-tól 1974-ig felnőtt levelezős oktatás is folyt a nappali rendszerű oktatás mellett. 1960-1969-ig az általános iskola épületében kihelyezett Mezőgazdasági Továbbképző Iskola (két éves szakiskola) működött a mezőgazdaság kellő szakember ellátása érdekében.

Az 1963/64-es tanévben indult településünkön a nappali és levelező tagozatos gimnáziumi oktatás. Az 1967-es tanévkezdésre 6,5 millió forintos beruházással új, modern gimnázium nyitotta meg kapuit. Településünkön ettől kezdve két iskola működött: Az I. számú Általános Iskola (tagiskola: Egyeduta, Kistolmács, Zajk), valamint az Általános Iskola és Gimnázium (később: Kenyeres Júlia Ált. Isk. és Gimn.). 1978-ban megszűnt a gimnáziumi oktatás és a két intézmény közös igazgatás alá került.

Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismerésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására.

Intézményünk 2004-ben felvette az Andrássy Gyula nevet.